Műtárgy, mint befektetés
Ahogy a világon mindenütt, úgy hazánkban is egyre többen tekintenek a műtárgyra befektetésként. 2018-ban a világ legnagyobb aukciós házainak összesített forgalma meghaladta a 12 milliárd dollárt, a globális piac mérete pedig megközelítette a 70 milliárdot. A Sotheby’s kimutatása alapján a műtárgypiac 1950 és 2018 közötti időszakban világviszonylatban évi 8,8%-al nőtt.
A hazai forgalom még ennél is látványosabban fejlődött az elmúlt évtizedekben. A tavalyi árveréseken az összleütési ár meghaladta az 5 milliárd forintot, pedig ez az összeg 1992-ben a 200 milliót is alig érte el. Sok külföldi is vásárol magyar aukciókon, akik a választott tételeket sokszor el sem viszik. Tárolást kérnek a galériáktól, mert jellemzően 5-10 éves megtérüléssel számolnak.
Miért érdemes műtárgyba fektetnie?
A műtárgy, mint tradicionális, értékmegőrző befektetés nagyban hasonlít az ingatlanpiachoz. Ugyanúgy hosszabb távra szól, viszont az ingatlanoktól eltérően már kisebb, pár százezer forintos összeghatártól kiváló tételek érhetőek el.
A műkincspiac növekedését mutató Mei Moses World All Art indexe is alátámasztja, hogy a műtárgy, mint befektetés hosszú távon is felveszi a versenyt a pénzügyi piac hozamaival. Így nemcsak önálló befektetésként értelmezhető, hanem egy jól diverzifikált portfólióban is helye van. Kellő szakértelemmel az értékállóság garantált, közepes és hosszabb távon biztos, hogy hozamot is termel.
De a műtárgyak kiválasztásánál kiemelt szempont az időtáv, bizonyos kategóriákban például 5-7 éves időhorizonton számolhat hozammal. Ha műkincsbe fektet, akkor tudnia kell, hogy nem válthatóak azonnal készpénzre, értékesítésük időigényes folyamat.
Mennyit ér egy műtárgy?
A műtárgy valódi értékét nehéz megbecsülni. Ez két módon történhet: az aukciós házak átlagolásával, ill. a festmények esetén négyzetméterárral, melynél természetesen korrigálni lehet az infláció mértékével.
Ennél a formánál jelentős kockázatot jelent:
Ezek a kockázatok jelentősen csökkenthetők szakértők bevonásával.
Milyen műtárgyat válasszon?
A pezsgő hazai műkincspiac vonzó terep, de leginkább azoknak ajánlott, akik kellő hozzáértéssel rendelkeznek.
Miben tudunk Önnek segíteni, ha műtárgyba szeretne fektetni?
Csapatunkat sok évtizedes tapasztalattal rendelkező műtárgy szakértők erősítik. Az ő dolguk az, hogy hasznos útmutatással, tanácsokkal lássák el Önt a sikeres befektetés érdekében.
Így bátran vehet részt árveréseken is és nem kell lemondania arról, hogy értékes műtárgyakkal gazdagodjon a gyűjteménye vagy befektetési portfóliója. Ha még nem járt aukción, akkor sem kell aggódnia. Természetesen ebben az esetben nem Önnek kell kitalálnia, hogy mire érdemes licitálni, hogyan fog alakulni egy adott festmény, szobor, porcelán vagy az antik ezüst értéke az elkövetkező években. Ez már a szakértők dolga.
Kétféle befektetési stratégia közül választhat:
Kisebb értékű műtárgyakból egy portfólió kialakítása befektetési céllal
Előnyei:
– Diverzifikáció
– Év közbeni aukciókon való “forgatás” lehetősége
Hátrányai:
– Elaprózottság
– Nagyobb tárolási igény
Nagyobb értékű műtárgy kiválasztása befektetési céllal
Előnyei:
– Egyedi érték
– Nagy hozamlehetőség
Hátrányai:
– Egyedi kockázat
– Korlátozott likviditás
Ha szeretné részletesebben is megismerni a műtárgy befektetésben rejlő lehetőségeket, ha rövid és érthető válaszokra van szüksége, akkor írjon nekünk és rövid időn belül visszahívjuk!
A befektetesilehetosegek.hu honlapon és a hírleveleinkben megjelenő információk, tájékoztatók nem minősülnek üzleti ajánlatnak, befektetési tanácsnak vagy ajánlásnak. A feltüntetett múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve. Ezek az adatok saját befektetésünkből származnak, amivel nagyon elégedettek vagyunk, ezért szívesen megosztjuk Önnel is.
Hozam vagy biztonság? Magasabb hozam általában magasabb kockázat vállalásával érhető csak el. Ennek ellenére befektetéseink tervezésében a célokat úgy kell elérni, hogy a lehető legmagasabb hozamot érjük el a lehető legkisebb kockázattal. A hozamok mérése viszonylag egyszerű, a kockázatok meghatározása viszont bonyolultabb. Erre leggyakrabban a volatilitás (árfolyamingadozás) statisztikai mérőszámát, a szórást szokták használni. A szórás a hozamok ingadozását határozza meg.
A demográfiai tendenciákat az állam is felismerte, viszont nem tud egyik-napról a másikra változtatni a társadalombiztosítási rendszeren. Folyamatosan fizetnie kell a jelenlegi idősek nyugdíját, miközben egyre kisebb a zseb, amiből ezt megteheti. Olyan helyzetben van, mint a megkötözött rab, aki felismerte, hogy merre kellene menekülnie, de nem tud mozdulni…
Tudta, hogy hazánkban ma a havi öregségi átlagnyugdíj csupán 95716 Ft? Ez alig több 300 Eurónál, megalázóan kevés. A nyugdíjasok helyzete egyre romlik, nem látható semmilyen törekvés arra, hogy az állam a jövőben többet tudjon fordítani a nyugdíjakra.
Az emberiség összlétszáma évente átlagosan 1,2 százalékkal nő. A demográfiai modellek szerint a Föld népessége 2050 körül 9-11 milliárdos szinten stabilizálódik majd. Ha nem üt be természeti katasztrófa, ez a népesség már a mai technológiai tudásunkkal is eltartható. A modern kor nagy demográfiai változásai valamikor a XVIII. század végén kezdődtek Európában. Gyarapodtak az ismeretek a járványokról, az emberek táplálkozása megjavult, s így a halálozási arányok csökkentek. Ezt a csökkenést a születési ráták csak késéssel követték; a népesség nőni kezdett. Idővel beállt az egyensúly a születések és halálozások számában.